2020. április 3. péntek Buda, Richárd

Hírek - Agrárpénzek

Ezekkel a trükkökkel bármelyik magyar agrárvállalkozás nagyot dobbanthat

Az élesedő piaci versenyben felértékelődnek azok a technikák, amelyekkel sikeresebbé lehet tenni az értékesítést az agráriumban is, így egyre nagyobb szerepet kap az agrármarketing a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szektorban egyaránt - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián. A témával kapcsolatos szekció azt mutatja be, melyek lehetnek az eredményes marketingtevékenység legfontosabb eszközei, milyen új fogásokat érdemes alkalmazni, illetve agrárgazdasági területen hogyan változnak a termékekkel kapcsolatos felhasználói és fogyasztói elvárások. Szó lesz arról is, hogy költségvetési támogatásokkal milyen bel- és külföldi megjelenések valósíthatók meg, és hogyan változhat a közösségi marketinggel kapcsolatos állami stratégia.
 
 

A gazdaságok 89 százalékánál nem történt gazdaság átadás-átvétel az elmúlt 5 évben, és mindössze 11 százalékuk lépte ezt meg, ugyanakkor az átadást is mindössze a 26 százalékuk tervezi – ismertette az országosan reprezentatív kutatás eredményét Pólya Árpád, az Agrostratéga tanácsadója a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián. A felmérésben résztvevőkről többek között az is kiderült, hogy 40 százalékuk 55 év feletti (okostelefont 68 százalékuk, hordozható számítógépet 53 százalékuk, táblagépet 20 százalékuk, asztali számítógépet pedig a 69 százalékuk használ), 36 százalékuk a 39-54 év közöttiek táborát erősíti (okostelefont 86 százalékuk, hordozható számítógépet 63 százalékuk, táblagépet 27 százalékuk, asztali számítógépet pedig az 57 százalékuk használ) , 22 százalékuk az Y generációhoz (23-38 év közöttiek) tartozik (okostelefont 96 százalékuk, hordozható számítógépet 70 százalékuk, táblagépet 31 százalékuk, asztali számítógépet pedig a 49 százalékuk használ), és mindössze 1 százalékuk 22 év alatti. Talán nem meglepő, hogy az Y generáció számára a 4. leggyakrabban használt információforrások továbbra is az internetes agrárfórumok (68 százalék), ugyanakkor az 55 év felettiek még mindig inkább a nyomtatott agrárszaklapokból tájékozódnak, de 65 százalékuk már az internetes agrárportálokat is használja – emelte ki a szakember. 

Umenfoffer Péter, Tarpataki Tamás, Ondré Péter, Hajnal Gábor, Pólya Árpád

Pólya Árpád beszélt arról is, hogy melyik korosztály milyen közöségi portálokat használ. Az 55 év felettiek 38 százaléka használ Youtube-ot, 49 százaléka Facebookot, 12 százaléka Instagramot, és mindössze 5 százaléka Linkedint. A 39-54 év közöttieknél már 57 százalékban pörög a Youtube, 60 százalékban a Facebook, 12 százalékuk Instagramozik, és mindössze 4 százalékuk használ Linkedint. Az Y generáció 82 százaléka Youtube-ozik, 82 százaléka Facebookozik, 31 százaléka használ Instagramot, és mindössze 6 százaléka Linkedint. Az ingyenes üzenetküldő szolgáltatások közül az 55 év felettiek 49 százaléka használ Messengert, 32 százalékuk Vibert, 27 százalékuk pedig Skype-ot. A 39-54 év közöttiek 61 százaléka Messengerezik, 44 százaléka Viberezik, 19 százaléka pedig Skype-ot használ. Az Y generáció 83 százaléka használ Messengert, 53 százaléka Vibert, 20 százaléka pedig Skype-ot. 

A megvalósult és tervezett beruházásokkal kapcsolatban a szakember tájékoztatott, hogy a felmérés alapján az 55 év felettiek 79 százalékánál megvalósultak, 72 százalékuknál pedig tervezett. A 39-54 év közöttiek 89 százalékánál megvalósultak a beruházások, 87 százalékuknál tervezett, míg az Y generció 92 százalékánál megvalósultak, és 89 százalékuknál tervezett. A nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavégzésről kiderült, hogy az 55 év felettiek 86 százaléka tervezi, a 39-54 év közöttiek 73 százaléka, az Y generáció pedig 71 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fog. 

A Föld népessége kevesebb, mint 50 év alatt megduplázódott, ami azt jelenti, hogy mára megközelíti a 7 milliárd 675 milliót, míg 50 éve még csak 3 milliárd 450 millió volt – mondta előadásában Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója. Napjainkban több mint 820 millió ember küzd alultápláltsággal, 1,9 milliárd ember túlsúlyos, az éhezők száma pedig évente körülbelül 17 millióval nő. A jövőkutatók 2050-re azt jósolják, hogy a világ népessége 30 százalékkal lesz több, az élelmiszerszükséglet 60 százalékkal nő majd, míg a termőterület 30 százalékkal, az ivóvíz pedig 40 százalékkal fog csökkeni. Arra a kérdésre, hogy mi lehet Magyarország versenyképességének fejlesztésének kulcsa a szakembert azt mondta, a KKV-k megerősödése, illetve az egyedi, magas feldolgozottságú, minőségi termékek széles kínálata. Emellett fontos még a GMO-mentességünk fenntartása, valamint a fenntartható, környezettudatos mezőgazdasági termelés. Ondré Péter kiemelte még az adatalapú tudás kiteljesedését és tudásmegosztást, a precíziós eszközök okos, összehangolt (IoT), adaptálását a helyi adottságokra, a hungarikumokban rejlő lehetőségek kiaknázását, a magasan képzett munkaerő bevonását, megtartását, a fiatal generáció elérését, és a közel 30 százalékos beiskolázási szint növelését a szakiskolákban. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni a digitális átállásra, a kreatív marketingre, a tesztelésre és az adatelemzésre is. 

Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője tájékoztatott az AMC tevékenységéről is, amely önálló szervezetként látja el a közösségi agrármarketing tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. Mint mondta, a közösségi agrármarketing tevékenység egy olyan sajátos marketingtevékenység, amely túllép a vállalatokra jellemző „egyszereplős” marketing munkán és tevékenységi körön, és helyette egy szakágazat, egy termelői csoport, vagy egy teljes régió érintettjeivel közösen, azok érdekében és velük szorosan együttműködve - a közösségi és nemzeti értékek által vezérelten – zajlik. Az Agrármarketing Centrum a közösségi marketing és egyéb eszközök felhasználásával megteremti azokat a lehetőségeket (kiállítások, rendezvények, üzletember találkozók, kiadványok, online eszközök stb.), melyekkel a kkv-k versenyelőnyhöz, piaci pozícióhoz juthatnak, jó hírnevet, ismertséget szerezhetnek hazánkban és külföldön egyaránt – közölte a szakember. Emellett az AMC célja a hazai agrárcégek exportképességének ösztönzése, a piacra lépésüknek az elősegítése, valamint a hazai termékek fogyasztásának elősegítése. A szervezet jelenlegi tevékenységéről Ondré Péter elmondta, ilyen az OMÉK kiállítások szervezése, a marketing és kommunikációs kampányok lebonyolítása, külföldi kiállításokon stand megjelenés, illetve konferenciák, rendezvények, kóstoltató roadshowk szervezése. 

Ondré Péter

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésben az Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta, igyekeznek a generációváltás miatt a fiatalokat, illetve a szakképzésbe éppen beszállókat megszólítani. Óriási problémát okoz a szektorban a munkaerőhiány, a fiatalok belépése az ágazatba, pedig az egyik legnehezebb feladat, ugyanakkor megvannak azok a termékpályák, ahol rengeteg lehetőség áll az új generáció előtt. Sokan nem is gondolnák, hogy vannak olyan szektorok, ahol föld nélkül, kisebb tőkével is lehet nagy sikereket elérni, ilyen akár a méhészet, a zöldség-gyümölcs termékpálya, ahol kis területen, kis feldolgozóüzemmel jelentős jövedelmezőséget tudnak elérni, de a dísznövénytermesztéssel vagy a gombatermesztéssel is óriási sikereket lehet elérni. Az OMÉK jövőjével kapcsolatban kiemelte, az az egyik legnagyobb kihívás, hogy a hazai élelmiszeripar és agrárium szereplőit megszólítsák, ugyanakkor minden évben kell egy úgynevezett zászlóshajó téma, így erre jövőre nagyobb figyelmet fognak fordítani. 

Fórián Zoltán, az Erste Bank Zrt. Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője szerint a fogyasztók könnyen manipulálhatók, ez is az oka annak, hogy a különböző helyettesítő termékek kapcsán elhitették velük, hogy az állattenyésztés egy káros dolog. Mivel az agrárium egy manipulált piac, a szakember hangsúlyozta, most jött el az ideje annak, hogy az ágazat szereplői közösen megvédjék a hagyományos élelmiszertermelés pozícióit, ugyanakkor a teljes keresleti palettát ki kell szolgálni, akár mentes, akár nem mentes termékekről van szó. Jól látszik az internet, mint tájékoztató csatorna erősödése, ehhez alkalmazkodni kell, és ki kell használni a lehetőségeit. Fórián kitért a robotizációra is, ami a mezőgazdaságban óriási sebességgel terjed, az agrárium fizikai részét ugyanis hamarosan átvehetik majd a különböző gépek. 

Ha arról beszélünk, hogy a fiatalok nem szeretik a mezőgazdaságot, a jövőben pont az a része esik majd ki, amit ez a generáció nem szeret, ha ugyanis a fizikai munka eltűnik, a monitor előtt végzett munka sokkal nagyobb szerepet kap majd, így nem lesz gond a fiatalok meggyőzése az ágazat előnyeiről.

Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. marketingvezetője hangsúlyozta, Magyarországon az a jellemző, hogy a marketing szó hallatán mindenki azonnal a reklámra, a hirdetésekre, illetve a különböző kiadványokra gondol, pedig emögött a tevékenység mögött sokkal bonyolultabb és hosszabb távú feladatok rejlenek. A marketing találja ki ugyanis, hogy egy cég mit árul, milyen áron, azt milyen csatornán juttatja el a vásárlókhoz, és a marketingkommunikáció foglalkozik magával a reklámmal. A cégüknék a marketingtervezés egy 10 éves folyamat, hiszen egy növényvédő szer engedélyeztetése és kifejlesztése is ennyi időt vesz igénybe, ez alatt a hosszú idő alatt tehát számolni kell azzal, hogy fog kinézni a piac 10 év múlva, ehhez információkat kell gyűjteni, nézniük kell, hogyan alakulnak majd a felvásárlói árak, valamint a termőföldek. 

Egy termék marketingelése tehát egy nagyon hosszú folyamat, amelynek fontos része a termékpozícionálás, illetve az, hogy a kereskedelmi partnereket, hogyan lehet ösztönözöni, hol hirdessük a terméket, mennyit költsünk erre, és csak ezután következnek a hirdetések, valamint a rendezvények.

A szakember kitért arra is, hogy a mezőgazdaságban összességében egy hagyományos kereskedelmi rendszer működik, de világszinten ebben a szektorban is elindult az elektronikus kereskedelem, ami Magyaroszágra is be fog majd gyűrűzni. A kereskedelmi partnereknek célszerű lesz ezt meglovagolni, és nem szembe menni vele - tette hozzá. 

Umenhoffer Péter, Tarpataki Tamás, Ondré Péter, Hajnal Gábor, Fórián Zoltán, Pólya Árpád

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára elmondta, a marketing egyik alapvető eszköze az összefogás, hiszen sok kistermelő egyedül nem képes piacra lépni. Beszélt a védjegyekről is, amelyek az agrármarketingben felbecsülhetetlen értékű eszközök, a támogatott közösségi agrármarketingben ugyanis a brandeknek nincs helye, viszont a védjegyeket lehet promótálni. A mezőgazdasági vállalatok nagy része nem tudja megoldani, hogy önálló marketinget folytasson, a cél tehát az, hogy egyre több védjegyes termék legyen Magyarországon, ezeket ugyanis lehet majd reklámozni, és védelmet biztosítanak a belföldi és a harmadik országbeli piacokon is. A helyettesítő termékekről is beszélt, és mit mondta, a húsnak és tejnek, amelyeket fogyasztunk, megvan a definíciója, így az a hús, amelyet például növényi termékekből állítanak elő, a jelenlegi szabályozás szerint nem nevezhető húsnak, így a marketingkommunikációjuk sem tartalmazhatná a hús megnevezést.

Umenhoffer Péter, az AXIÁL Kft. marketingigazgatója arról beszélt, hogy jó, és egyre jobb tapasztalataik vannak az olyan különböző közösségi portálokkal, mint a blogok, a Facebook, vagy a Youtube. Szerinte olyan dolgokat kell megfogni, amik kicsit elrugaszkodottabbak, mert így lehet felhívni az emberek figyelmet,

ki kell lépni a komfortzónából, olyan platformokon kell megjelenni, amellyel nem számol senki, merni kell sajátot alkotni, és nem sablonos dumákkal, képekkel kell próbálkozni.

Mint mondta, ma egy marketingesnek azt kell jól kitalálnia, hogy hogyan és hol tud sikereket elérni, törekedni kell arra, hogy az emberek ma az őszinteségre és a vágatlan dolgokra kíváncsiak. A munkaerőhiány és robotizáció témával kapcsolatban kitért arra, hogy szerinte ezek ma már elcsépeltek, hiszen mindenki tudja, hogy a problémák adottak, de cselekedni kell, és nem beszélni róluk. Azzal nem ért egyet, hogy a gépkezelő szakma el fog tűnni, mert okostelefonnal szántani ma még nem lehet, a munkaműveletet valakinek felügyelni kell, vagyis mezőgépészre szükség lesz a jövőben is.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu