Lengyelországnak nagyon jó fekvése van, geopolitikailag és földrajzilag egyaránt, ez pedig az előnyükre válik, hiszen keletről olcsó munkaerőt tudnak elérni, nyugatról jelentős pénztőkét, jobb országokkal találkoznak tehát, mint Magyarország - tájékoztatott Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt., és a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárszektor Konferencián. Kiemelte, nagy területű országról beszélhetünk, a népességük is közel négyszer nagyobb, mint hazánké, ezért is van például egy borzasztóan erős belső piacuk. Amellett, hogy Lengyelországban nagy a mezőgazdasági területek aránya, van egy balti-tengeri szakaszuk is, ahol nagyon jól tudnak kereskedni. Részben az előbbiek miatt óriási versenyelőnyük van például almában, valamint pulykában és broiler csirkében, olyannyira, hogy ma már 14-szer annyi baromfit szállítanak a külpiacokra, mint 2004-ben.
Hollósi Dávid elmondta, a lengyelek a sikerüket többek között annak köszönhetik, hogy fontos számukra a meglévő pozíciók fenntartása a külső piacokon, az értékesítési volumen növelése, nagyon erős a feldolgozóiparuk, illetve hamarabb elkezdték magukat szervezni - köszönhetően annak, hogy a lengyeleknél magasabb a szövetkezési hajlandóság -, integrációkat alakítottak ki, tehát nem kicsiben, hanem nagyban gondolkodnak. Lengyelországban egyébként sokkal magasabb az alacsony vagy legalább közepesen feldolgozott élelmiszerek aránya, ezért nagyon kevés feldolgozatlan termék megy ki az országból a külföldi piacokra. A szakember beszélt arról is, hogy a lengyel mezőgazdaságban sokkal fiatalabb az átlagéletkor, mint hazánkban, és alig van 65 év feletti gazdálkodó. A fiatalok látnak perspektívát az ágazatban, a varsói egyetem pedig ontja magából az agrármérnököket
Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke úgy látja, Magyarország "elaludt" az elmúlt 15 évben a fejlesztések területén, míg a lengyelek ugyanabban a versenykörnyezetben, amiben mi is vagyunk, folyamatosan haladtak előre. A szakember szerint az számít versenyképesnek, amire van fizetőképes vevői igény, amit a piacra lehet juttatni, illetve aminek hatékony és gazdaságos a termelése. Magyarországon a piaccal nincs gond, inkább a szervezettséggel és a hatékonysággal van baj.
Apáti Ferenc problémaként emelte ki, hogy a zöldség-gyümölcságazatok többsége munkaintenzív, az élőmunka pedig nagyon hiányzik ezekben a szektorokban Magyarországon. Emiatt ma már ott tartunk, hogy távol-keleti munkaerőt kell behoznunk, mert a szomszédos országokból nem tudjuk megoldani ezt a problémát. A gazdaság reakciója már inkább az a hiányra, hogy a munkaerőigényes ágazatok eltűnnek, leépülnek, és szinte csak a gépesíthető ágazatok maradnak életben. Ha mindez nem lenne elég, az idei árak miatt sokan éreznek késztetést arra, hogy átálljanak gabona és olajosnövény-termesztésre.
Hipszki Tibor, a Hunland Trade Kft. pénzügyi és stratégiai igazgatója kiemelte, míg Magyarországon az 1990-es évek óta drasztikusan lecsökkent az állatállomány-létszám, addig a lengyelek ezt az időszakot a növekedésre használták. A fejlődésük egyik alapját egyértelműen az adja, hogy a termőföldterületük 45 százalékát a növénytermesztéshez kapcsolódó agrárteljesítmény, az 55 százalékát pedig az állattenyésztéshez és a feldolgozott termékekhez kapcsolódó agrárteljesítmény adja. A szakember kiemelte, hazánk baromfiban sokkal fajsúlyosabb összetételben, minta a lengyelek, vagy az európai átlag, sertésben azonban az európai átlagnak felelünk meg, szarvasmarhában pedig erősen le vagyunk maradva.
Hipszki Tibor elmondta, az állattenyésztési szektorban való munkavállalás nem a legszexibb munka Magyarországon, ezért ők például indiai vendégmunkásokat is alkalmaznak. Úgy látja, a modernizáció és a gépesítés lehet még a megoldás a munkaerőhiányra, de az igazi siker kulcsa a feldolgozóiparra kiépített integráció lenne.
Hollósi Dávid szerint vannak olyan ágazatok a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt, amelyek régen jók voltak ugyan, de ma már nincs rájuk piaci igény a fogyasztók felől sem. Mint mondta, ezeket el kellene engedni, és azokra az élelmiszeripari szektorokra kellene koncentrálni, amikben van lehetőség, meg kellene találni azokat az ágazatokat, amelyekkel a végtelenségig el lehet jutni a mennyiségfokozásban, a hatékonyságban és a feldolgozottságban is.
- közölte a szakember.
Fotók: Portfolio
![]() |
Portfolio Digital Transformation 2022Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni! |
![]() |
Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022Ingyenes esemény a Tisia Hotelben |