2022. június 28. kedd Levente, Irén

Hírek - Agrárpénzek

Óriási lemaradásban Magyarország: kiderült, mi a lengyel agrárcsoda titka

Folyamatosan nőtt a hazai agrárgazdasági export az elmúlt időszakban, de így is maradtak még jelentős tartalékok a teljesítményben. Számtalan lehetőség van még a magyar élelmiszergazdasági exportfejlesztésben, elég csak megnézni például Lengyelországot, akik durván betörtek a külpiacokra az elmúlt években. A szakemberek szerint szó sincs agrárcsodáról, a lengyelek csupán kihasználták a jó adottságaikat, folyamatosan fejlesztenek, és elképesztően erős az országban a szövetkezési hajlandóság a termelők részéről, aminek köszönhetően a legnagyobb piacokon is jelen tudnak lenni - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián.
 
 

Lengyelországnak nagyon jó fekvése van, geopolitikailag és földrajzilag egyaránt, ez pedig az előnyükre válik, hiszen keletről olcsó munkaerőt tudnak elérni, nyugatról jelentős pénztőkét, jobb országokkal találkoznak tehát, mint Magyarország - tájékoztatott Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt., és a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárszektor Konferencián. Kiemelte, nagy területű országról beszélhetünk, a népességük is közel négyszer nagyobb, mint hazánké, ezért is van például egy borzasztóan erős belső piacuk. Amellett, hogy Lengyelországban nagy a mezőgazdasági területek aránya, van egy balti-tengeri szakaszuk is, ahol nagyon jól tudnak kereskedni. Részben az előbbiek miatt óriási versenyelőnyük van például almában, valamint pulykában és broiler csirkében, olyannyira, hogy ma már 14-szer annyi baromfit szállítanak a külpiacokra, mint 2004-ben.

Hollósi Dávid

Hollósi Dávid elmondta, a lengyelek a sikerüket többek között annak köszönhetik, hogy fontos számukra a meglévő pozíciók fenntartása a külső piacokon, az értékesítési volumen növelése, nagyon erős a feldolgozóiparuk, illetve hamarabb elkezdték magukat szervezni - köszönhetően annak, hogy a lengyeleknél magasabb a szövetkezési hajlandóság -, integrációkat alakítottak ki, tehát nem kicsiben, hanem nagyban gondolkodnak. Lengyelországban egyébként sokkal magasabb az alacsony vagy legalább közepesen feldolgozott élelmiszerek aránya, ezért nagyon kevés feldolgozatlan termék megy ki az országból a külföldi piacokra. A szakember beszélt arról is, hogy a lengyel mezőgazdaságban sokkal fiatalabb az átlagéletkor, mint hazánkban, és alig van 65 év feletti gazdálkodó. A fiatalok látnak perspektívát az ágazatban, a varsói egyetem pedig ontja magából az agrármérnököket

A lengyelek a jó adottságaik mellett ráléptek egy olyan pályára, ahol kijelölték a stratégiai ágazataikat (tojás, zöldség-gyümölcs, tej, baromfi), és ezeket fejlesztették tudatosan. Nagy és hatékony beruházásokat csináltak a feldolgozóiparban, és nem feledkeztek meg arról, hogy a humánerővel is foglalkozni kell.  

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke úgy látja, Magyarország "elaludt" az elmúlt 15 évben a fejlesztések területén, míg a lengyelek ugyanabban a versenykörnyezetben, amiben mi is vagyunk, folyamatosan haladtak előre. A szakember szerint az számít versenyképesnek, amire van fizetőképes vevői igény, amit a piacra lehet juttatni, illetve aminek hatékony és gazdaságos a termelése. Magyarországon a piaccal nincs gond, inkább a szervezettséggel és a hatékonysággal van baj. 

A termelési színvonalon és a termésbiztonságon csúszik el ez az egész, emiatt pedig a mai európai piacon egész biztosan nem lehet és nem is tudunk érvényesülni. Ahhoz, hogy előrébb lépjünk, gazdálkodói felelősségre és a megfelelő szabályozói környezetre is szükség van. A lengyelek az elmúlt 15 évben tudtak piacot találni plusz 3 millió tonna almának is, mi pedig plusz 300 ezer tonnának sem tudtunk, tehát mi csinálunk valamit rosszul.
Apáti Ferenc

Apáti Ferenc problémaként emelte ki, hogy a zöldség-gyümölcságazatok többsége munkaintenzív, az élőmunka pedig nagyon hiányzik ezekben a szektorokban Magyarországon. Emiatt ma már ott tartunk, hogy távol-keleti munkaerőt kell behoznunk, mert a szomszédos országokból nem tudjuk megoldani ezt a problémát. A gazdaság reakciója már inkább az a hiányra, hogy a munkaerőigényes ágazatok eltűnnek, leépülnek, és szinte csak a gépesíthető ágazatok maradnak életben. Ha mindez nem lenne elég, az idei árak miatt sokan éreznek késztetést arra, hogy átálljanak gabona és olajosnövény-termesztésre. 

A hazai zöldség-gyümölcságazatban is megvan az a profittermelő réteg, akik a nyugat-európai léptékben is hatékonyan, versenyképesen tudnak termelni. Néhány ágazattól eltekintve, amit klimatikus okok miatt nem tudunk hatékonyan termelni, a legtöbb ágazat potenciálisan lehet versenyképes.
Hipszki Tibor

Hipszki Tibor, a Hunland Trade Kft. pénzügyi és stratégiai igazgatója kiemelte, míg Magyarországon az 1990-es évek óta drasztikusan lecsökkent az állatállomány-létszám, addig a lengyelek ezt az időszakot a növekedésre használták. A fejlődésük egyik alapját egyértelműen az adja, hogy a termőföldterületük 45 százalékát a növénytermesztéshez kapcsolódó agrárteljesítmény, az 55 százalékát pedig az állattenyésztéshez és a feldolgozott termékekhez kapcsolódó agrárteljesítmény adja. A szakember kiemelte, hazánk baromfiban sokkal fajsúlyosabb összetételben, minta a lengyelek, vagy az európai átlag, sertésben azonban az európai átlagnak felelünk meg, szarvasmarhában pedig erősen le vagyunk maradva. 

Ha az állattenyésztést nézzük, mi azt gondoljuk, hogy szarvasmarhafronton a szinergiát kell a lengyelekkel megtalálni. Szarvasmarha tekintetében nincs elegendő állomány jelenleg Magyarországon, hogy ebben egy mérethatékony és nagy feldolgozóipart lehessen építeni, de látszik, hogy nagy igény van a nagyon jó minőségű, magyar húshasznú szarvasmarhára. Azt gondolom, hogy akár erős lengyel exportra is lehetne fejleszteni a magyar állatállományt.

Hipszki Tibor elmondta, az állattenyésztési szektorban való munkavállalás nem a legszexibb munka Magyarországon, ezért ők például indiai vendégmunkásokat is alkalmaznak. Úgy látja, a modernizáció és a gépesítés lehet még a megoldás a munkaerőhiányra, de az igazi siker kulcsa a feldolgozóiparra kiépített integráció lenne.

Hollósi Dávid, Hipszki Tibor, Apáti Ferenc, Braunmüller Lajos (balról jobbra)

Hollósi Dávid szerint vannak olyan ágazatok a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt, amelyek régen jók voltak ugyan, de ma már nincs rájuk piaci igény a fogyasztók felől sem. Mint mondta, ezeket el kellene engedni, és azokra az élelmiszeripari szektorokra kellene koncentrálni, amikben van lehetőség, meg kellene találni azokat az ágazatokat, amelyekkel a végtelenségig el lehet jutni a mennyiségfokozásban, a hatékonyságban és a feldolgozottságban is. 

Az nem fog menni, hogy volumenben versenyezzünk, ahhoz ugyanis kicsik vagyunk. Olyan piacokat kell találni, ahol olyan termékekben tudunk jelen lenni, amire van fizetőképes kereslet, ehhez azonban hatékonyságra van szükség. A piaci igényeknek kell megfelelni, és a zöldség-gyümölcs ágazatra, valamint a baromfira és a pulykára kellene helyezni a hangsúlyt

 - közölte a szakember. 

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben