Itt van a nagy terv: óriási változások jöhetnek Magyarországon 2030-ig
A környezet- és természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, ennek érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát.
Legfrissebb híreink fenntarthatóság témában: az Agrárszektor Fenntarthatóság rovatában minden információt megtalálsz, amire a fenntartható gazdálkodáshoz szükség lehet, elérheted az egyes cégek fenntarthatósági vállalásairól szóló híreket, minden aktuális, a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedésről, szabályozásról azonnal értesülhetsz. Tudj meg mindent és legyél naprakész környezetvédelem, klímaváltozás és fenntarthatóság témákban.
A környezet- és természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, ennek érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát.
2022-ben megtapasztaltuk, hogy a magyar és az európai piac is sérülékeny. Megoldást jelenthetnek erre a zöld műtrágyák?
Tavaly 7 százalékkal csökkent a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátás az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint.
Többféle megoldás is létezhet az egyre nagyobb gondot jelentő vízhiány kezelésére?
Az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2030-ig határozza meg az elérendő célkitűzéseket.
A rezervátumi minősítést kapott törzsültetvényi erdőterületek nagysága az országban idén már 870 hektárra nőtt.
Az ÖK kutatói igazolták, hogy sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon idén tavasszal.
Ha elfogy a víz, akkor már nincs mit tenni, a vízhiány miatt pedig a mezőgazdaság nagy része is felborul.
A legelő állatok hatalmas szerepet játszhatnak a pusztító tüzek megfékezésében is.
Nemzetközi szakértők szerint a klímaváltozásnak "elsöprő szerepe" volt a júliusi hőhullámokban.
A marhák emésztése nagyon sok metánt termel, a metán-eregetésük csökkentésére a tudósok már különböző ötletekkel állnak elő.
Hamarosan visszaváltó automaták lepik el a kisebb és nagyobb élelmiszerboltokat Magyarországon.
Emberi hatásokra komoly változásoknak indult a magyar tenger, hiszen az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt.
Az ÖK kutatóinak eredményei szerint a nagy folyók kovaalga-közösségeiben is súlyos károkat okoz a tartós csapadékhiány.
Magyarországon továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az erdőállomány védelmére.
A VKI szerint a napi 10 m³ ivóvizet szolgáltató, vagy 50 fő ivóvízellátását biztosító vízkivétel környezetét védelemben kell részesíteni.
A kerttel rendelkezők 48 százaléka összegyűjtött esővízzel locsolja növényeit, több mint egyharmaduk pedig fúrt kútból oldja meg ezt a feladatot a kánikulában.
Az ÖK kutatói számítógépes szimulációval vizsgálták az örvös légykapó énekét az állati kultúrák megértéséért.
Az ördög a részletekben: az igazán parázs viták várhatóan még csak most következnek.
Zöld utat kapott a természet helyreállításáról szóló törvény, amely átalakítja a mezőgazdaságot is.
A régióban még mindig 77 millió olyan ember él, akik nem jutnak hozzá egészséges ivóvízhez.
Július 3. volt az eddigi legforróbb nap a világon a mérések kezdete óta az amerikai meteorológiai szolgálat egyik intézményének adatai szerint.
A Meteorológiai szolgálat szerint 1901 óta az egész országban nőtt a nyári hűtési energiaigény.
A tudósok, elemzők és gazdák ma az élelmiszertermelés legfenntarthatóbb, legjövedelmezőbb trendjeit próbálják azonosítani.

Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Gyorsan jutnak el a magyarok a "bogarat akarnak etetni velünk" mondatig.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.