A magyar kiskereskedelem egyszerre vált gazdaságpolitikai csatatérré és üzleti kísérleti laborrá.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 28 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával február első hetében.
A 2022-es történelmi aszály mellett a háború, az új uniós költségvetési ciklus és az ukrán import is nehezítette 2023-ban a magyar termelők helyzetét.
Nagy ijedtséggel és sok bizonytalansággal indult ez az év a tejtermelők és sertéstartók számára.
A jelenlegi árszint igen biztató kilátásokkal kecsegteti a termelőket, a német piac pedig kiváló értékesítési lehetőségeket kínál.
Összefogással válaszol a tejágazati válságra a Magyar Termék és a Tej Terméktanács, a fogyasztói döntésekre helyezik a hangsúlyt.
Az időjárás és a logisztika továbbra is komoly hatással van a globális almapiacra.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kettős válság sújtja a hazai állattenyésztést, amelyből a kiút csak a fejlesztések révén valósulhat meg.
Az idei tél nem egyetlen extrém csapással, hanem elhúzódó, ismétlődő káreseményekkel okozott jelentős károkat Almería körzetében.
Mintegy 75,2 milliárd forint támogatás jutott a kertészeti és a gyógynövényágazat fejlesztésére.
Március 5-től lehet beadni a minőségrendszerekhez történő csatlakozás támogatására irányuló pályázatokat.
Az import dióbél ára minőségtől függően 3500-5000 Ft/kg között mozog, ahol a feles dió a drágább.
Öt éven belül kiszorulhatnak a magyar termékek a hazai boltok polcairól, ha nem érjük el a környező országok hatékonysági szintjét.
Belgiumban csökkenő trendet mutat a gyümölcságazat, húsz év alatt negyedével esett vissza a fejenkénti fogyasztás, és a trend folytatódni látszik.
Látványosan megugrott a marhahús ára itthon, a KSH adatai szerint a rostélyos kilogrammonkénti ára egy év alatt 4480 forintról 6270 forintra nőtt.
Az USDA előrevetítése szerint a globális termés 2 százalékkal csökkenhet a 2025/2026. gazdasági évben az előző szezonhoz képest.
A januárban bevezetett CBAM-rendszer bizonytalanságot és már érezhető áremelkedést hozott a műtrágyapiacon.
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
A járványos állatbetegségek megjelenése és a piaci krízisek ráirányították a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A vaddisznóállomány gyérítése az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 km-es sávra is kiterjed.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
