2023. február 5. vasárnap Ágota, Ingrid

Ömlik a lengyel tojás az országba: ezt sózzák rá a magyarokra a hazai helyett?

agrarszektor.hu
A tojástermelők attól tartanak, hogy kiszorulhatnak a hazai piacról, miután néhány üzletben lengyel tojások jelentek meg az árkorlátozás bejelentése óta.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A tojás ára néhány héttel ezelőtt átlépte a száz forintos határt, ráadásul a termelői körökben további drágulás volt tapasztalható. Az előrejelzések szerint a tojás darabjának ára karácsony környékére elérhette volna a 150 is, ezért a kormány november közepétől a burgonyával és a tojással bővítette az árstopos élelmiszerek körét - írta meg a HVG.hu. De amíg a korábbi termékeknél csak egy-két termék esett az intézkedés hatálya alatt, e kettő élelmiszernél válogatás nélkül mindegyik típusra vonatkozik a rendelet hatálya: valamennyi étkezési burgonyára, illetve a legkisebb tojástól kezdve a legnagyobb méretűig mindegyiknél a szeptember 30-i, közel negyedével alacsonyabb árhoz kellett visszatérniük a kereskedőknek. A döntéshozók még azt se nézték, hogy milyen tartási körülmények között tojták a tojásokat a tyúkok.

Így a tojástermelőnek és a kereskedőnek nem maradt lehetőségük arra, hogy az ársapkán kívül maradt termékkel kompenzálják a hatósági árassá váló termékek veszteségeit, ellentétben példásul a tejágazattal, ahol a befagyasztott árú 2,8 százalékos UHT-tej mellett a többi tejtermékkel enyhíteni lehet a jövedelemkiesést. Ehhez képest valamennyi tartásból származó, valamennyi méretű tojás visszakerült a szeptember végi árszintre.

A kereskedők megkerülték a magyar beszállítót

A tojásár befagyasztásának hírére roham indult a boltokban, az első napokban gyorsan ürültek a polcok, majd néhány üzletben már lengyel tojással is lehetett találkozni. Az agrárminiszter múlt héten az Inforádióban arról beszélt, hogy a lengyel tojást a spájzoló vásárlás miatti hiány kiküszöbölése miatt szerezhették be a csomagolók, ilyen máskor is előfordult, hiszen az ünnepek tájékán nagyobb a kereslet, és a magyar termelők a hazai fogyasztás 80-85%-át tudják egyébként is kielégíteni. Hasonló számokat mondott korábban az Agrárszektor által megkérdezett Tojásszövetség is.

A tojásforgalmazásnál az eddigi gyakorlat valóban az volt, hogy a tojástermelők beszállították a tojást egy-egy csomagolóhelyre, amellyel szerződtek, a kiskereskedelmi láncok tendereire pedig ezek a csomagolóhelyek pályáztak úgy, hogy egy adott árra és mennyiségre kötöttek szerződést. Innentől kezdve a csomagolók gondoskodtak arról, hogy a szerződött mennyiséget biztosítsák az üzletek számára, és ha szükséges volt, akkor akár importból pótolták a kellő mennyiséget.

Most viszont azzal szembesültek a magyar tojástermelők és csomagolók, hogy a lengyel tojást az üzletek egyenesen külföldről, lengyel tojástermelőktől hozták be, tehát nem a hazai csomagoló vállalkozáson keresztül. Erre utal az is, hogy a tojások az eredeti, lengyel csomagolásukban kerültek fel egy áruházlánc polcaira, és csak egy arra ragasztott magyar nyelvű matricán szerepelnek a magyarországi forgalmazásnál elvárt alapadatok. A jelenségre Csupászné Sánta Éva, a a Csabatáj Zrt. vezérigazgatója is felhívta a figyelmet a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ki nyeli le a veszteséget?

Az aggodalom oka az, hogy az olcsóbb lengyel tojás miatt kiszorulhatnak az üzletekből a magyar termékek, a kereskedők mintha ezt az újabb békát - a magas beszerzési árak és a hatósági ár közötti különbség finanszírozását - már nem szeretnék lenyelni. Miközben pedig a kereskedők a megnövekedett beszerzési áraikat nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban, ugyanis a nemzetközi láncok is legfeljebb abban bízhatnak, hogy külföldi forrásaikból olcsóbban kihozhatják az árstopolt termékek beszerzését, a gazdák nem tudják csökkenteni áraikat a magas költségeik miatt.

Egymásnak feszülnek tehát a termelők és a kereskedők, az elkövetkező hetekben dőlhet el, hogy kinek a torkán tolják le a veszteséget, melyik fél nyeli le a nagyobb falatot, most zajlik az egyezkedés. A feszült helyzet miatt egyelőre egyik fél sem vállalta, hogy nyíltan kifejtse álláspontját, csak anonim módon vázolták a tervezett lépéseiket. A tojás az egyik legpőrébb termék, mégis költséges: a tojók neveléséhez drága takarmányra, a keltetéshez plusz energiára van szükség, de a csomagolás is sokba kerül. Más magyar élelmiszereket sem túl olcsón állít elő a hazai feldolgozóipar, így a gyenge forint, és a gyenge forinton megvásárolt inputanyagok mellett a nem túl fényes termelékenységi mutatók miatt is nagyobb az élelmiszerpiaci infláció, mint más európai országokban.

Az agrárszektorban éppen most örülhetnek a rengeteg uniós pénznek, aminek egy részét fejlesztésekre költhetik el, ám a kedvezőtlen kamatkörnyezetben egyelőre nem valószínű, hogy 2023 a nagy fejlesztések éve lesz. Bár a globális piacon már kezdenek lenyugodni az árak, a hazai agrárszakértők egyelőre további drágulásról beszélnek, igaz, jelentősen lanyhuló dinamikával, de nem csoda, ha a kereskedelemnek már elege van a lenyelt veszteségekből, és az élelmiszerkereskedelmi portfóliójuk lassan csökkenő forgalmából.

Az olcsóbb külföldi beszerzés nem minden esetben járható út, az AKI PAIR adatai szerint például a vágócsirke termelői ára Lengyelországban valamivel a magyar árszint fölött van. Az intézet adatbázisában a magyar burgonya is egy kicsivel olcsóbb, mint az import. A tojás esetében külföldi árakat nem közölnek, de áruházi hirdetőlapokból az derül ki, hogy éppen Lengyelországban jóval olcsóbban lehet az üzletekben tojást vásárolni. Ezt a termelők sem cáfolják, de többek szerint a milliós kibocsátású telepekről származó áru szerintük nem olyan minőségű, mint amilyet a hazai kisebb gazdaságokban előállítanak, ráadásul az itthon megtermelteket nem kell több száz kilométeren át szállítani.

Mivel egész Európában tojáshiány van kialakulóban a dühöngő madárinfluenza-járvány miatt, kínálkozik azonnal a megoldás, hogy a lengyel tojást behozó áruházba eddig beszállító termelők fogják az összes odaszállított tojásukat, és elviszik exportra. Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és más európai országokban is egyre nagyobb a hiány, és ott jóval nagyobb a fizetőképes kereslet. Így ha nem egyeznek meg a tojástermelők és a kereskedőláncok, akkor a magyar tojásszállítmányok a hazai boltok helyett európai körútra indulhatnak.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?