Veres Virág Cintia vagyok, az Agrárszektor újságíró-szerkesztője. Munkásságomat 2021-ben kezdtem a lapnál, ahol leginkább fenntarthatósági, környezetvédelemi és a mezőgazdaságon belül a társadalmat érintő témákkal foglalkoznom. De az innovációtól kezdve, az állattenyésztésen át, egészen a csigák elleni védekezésig, szívesen foglalkozom bármivel, ami az agráriumhoz köthető.
A technológiai fejlődés ugyan gyorsul, a digitalizáció és az automatizáció egyre nagyobb teret nyer, ám ezek bevezetése nem problémamentes.
A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
Nem minden E-szám ördögtől való, a kulcs az egyensúlyban és megfontolásban rejtőzik.
Nem lehet úgy gazdálkodni, hogy az inputanyagokat nem megfelelően, kellő minőségben és szaktudással jutattjuk ki.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Kiderítettük, hogy kell-e tartania a fogyasztóknak a növényvédelmi szerektől és azok hatásaitól.
A mangalica igazi prémium alapanyag, és annak ellenére, hogy nem túl olcsó, sokan keresik.
Utánajártunk annak, hogy vajon tényleg megéri-e szóját termeszteni Magyarországon.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Sok kritika érheti a növényvédelmet és a növényvédő-szereket, utánajártunk, van-e valóságalapja.
A legfrissebb adatok szerint az EU-ba érkező tojásimport 2025 első kilenc hónapjában 56%-kal nőtt, elérve a 133 ezer tonnát.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Az import dióbél ára minőségtől függően 3500-5000 Ft/kg között mozog, ahol a feles dió a drágább.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
Nagyon fontos, hogy a fagyban, hóban egyetlen állatot se hagyjunk magára, semmilyen körülmények között sem!
Több fronton kellett helytállnia az élelmiszeripari szereplőknek 2025-ben, és a fogyasztóknak sem volt egyszerű éve.
Hiánypótló köteteket adott ki a MATE, melyek választ adhatnak a klímaváltozás okozta nehézségekre is.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
A móri borász elmondása szerint rendkívül drágán termelnek az ágazat szereplői, miközben folyamatosan szűkül a piacuk.
Mintegy 6 millió tonnával kevesebb termény termett Magyarországon, mint az elvárható lett volna.
A technológiai fejlődés ugyan gyorsul, a digitalizáció és az automatizáció egyre nagyobb teret nyer, ám ezek bevezetése nem problémamentes.
Ahogy a hőmérséklet emelkedik és a rügyek kipattannak, a kórokozók és kártevők hadserege is megkezdi a támadást.
Keller Károlyt, a Strautmann Gépgyártó Hungária Kft. értékesítési igazgatóját kérdeztük a Primus önjáró takarmánykeverő-kocsiról.
Az ország búzalisztexportja kissé visszaesett a 2025/26-os gazdasági év első kilenc hónapjában.
Kakaókészítményekből, tejtermékekből és friss gyümölcsökből, zöldségekből is óriási mennyiségeket importáltunk 2025-ben.
A CLAAS XERION 4200 és 5000 TRAC VC modellek univerzális, nagy teljesítményű erőgépek, amelyek kialakításuknak köszönhetően széles körű felhasználásra alkalmasak.
