Az EU elkötelezte magát, hogy 2020-ra 20 százalékkal növeli energiamixében a megújuló energiaforrások arányát az 1990-es szinthez képest. A terv fontos pontja a fosszilis energiaforrások importjától való függőség csökkentése.

Claude Turmes, a Zöldek alelnöke az Európai Parlamentben kiemelte, hogy a célok elérése érdekében a következő 10 évben az energetikai befektetések 70 százalékának megújuló energiaforrásokra épülő technológiába kell irányulnia. A vállalatok számára ehhez megfelelő ösztönzőkkel kell szolgálni, hogy kialakuljon egy piaci alapon működő zöldenergia rendszer, ami nem függ az állami támogatásoktól. Turmes arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy energetikai cégeknek érdekében állhat a megújulók sikerének akadályozása, így meg kell teremteni a megfelelő ellenzéki erőt ennek a tíz-tizenkét energia oligarchának az ellensúlyozására.

A 2020-as cél elérése érdekében a megújuló irányelvben minden tagállam számára előírták az évente elérendő célok kijelölését. A nemzeti cselekvési terveket nézve azonban úgy tűnik, hogy összesen hét ország - Dánia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország és Portugália - volt képes elérni vagy meghaladni a 2010-re előírt célértékeket.

Magued Eldaief, a GE Energy brit igazgatója szerint a szél- és napenergia még nem 100 százalékig megbízható, így az okos hálózatok és a tagállamokat összekötő vezetékek kiépítése segíthet a 20 százalékos cél elérésében.

Vértesy Mónika, az ézsé kft. környezetmérnöke, létesítmény energetikusa szerint, ahhoz, hogy Magyarország a nyertesek között tudhassa magát, az energiastratégiában nem csak a megújuló energiaforrások részarányának növelésére, hanem a teljes energiafogyasztás csökkentésére is figyelmet kell fordítani. Ennek legalább a felét az épületek üzemeltetése teszi ki, ezért a lakásállomány helyzetén mindenképpen változtatni kell.

"A változásokhoz állami szerepvállalásra is szükség lenne. Erre az évre még nincs kiírva a lakosság számára olyan támogatási forrás, ami az épületek energiahatékony építését/felújítását ösztönzi, és az sem előremutató, hogy a fosszilis energiahordozók használatát szociális alapon támogatják. Változást a Széchenyi-tervtől remélünk, azt is látjuk ugyanakkor, hogy nem lehet külső erőktől várni a csodát."