2019. szeptember 18. szerda Diána

Hírek - Piac

Van mit bepótolnia a hazai hulladékkezelésnek

Konzultációra hívja az Európai Bizottság a tagállamok ipari szereplőit annak érdekében, hogy az egyre súlyosabb problémát jelentő műanyaghulladék csökkentésére megoldást találjanak. A testület által elfogadott zöld könyvvel az EU jogszabályi garanciákat hozna a hulladék keletkezésének megelőzésére és az újrahasznosítás fokozására.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Európai uniós műanyaghulladék-stratégia kidolgozását tűzte ki célul az Európai Bizottság, ennek első lépéseként csütörtökön zöld könyvet fogadott el a testület, amellyel konzultációt indít útjára az érintettek körében.

A zöld könyv célja, hogy kikérje a műanyaggyártók, a –feldolgozók, a műanyag termékeket használó és előállító iparágak, valamint az állampolgárok véleményét arról, hogy milyen jövőt képzelnek el a praktikus, ám de lassan lebomló, és egyre nagyobb mértékben felhalmozódó műanyag-hulladékok kezelésére. A zöld könyv tehát egy folyamat kezdete, egyfajta problémafelvetés, amelyben 26 kérdésre vár választ Brüsszel az érintettektől.
A helyzet súlyos: 1950-ben még másfélmillió tonnányi műanyagterméket állítottak elő a gyártók, 2008-ban már 245 millió tonnát, ebből 60 milliót Európában. A kontinensen keletkező műanyaghulladék fele lerakókban végzi, drámaian megnövelve ezzel a szemétmennyiséget, az Unió tagállamai vállalták, hogy 2020-ra nullára csökkentik ezt az arányt újrafelhasználás, energiatermelés útján.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió országai az általuk megtermelt hulladék 37 százalékát "rakják le", 23 százalékát égetik el, 25 százalékát használják fel újra, és 15 százalékát komposztálják.

A magyar adatok ettől jelentősen eltérnek. Magyarországon 2011-ben a megtermelt hulladék 67 százalékával nem tudtak mit kezdeni, azaz ennyi került lerakókba. Mindössze 11 százalékát égették el energiatermelés céljából, a 17 százalékát hasznosították újra, és az 5 százalékát komposztálták.

A hulladéklerakás tekintetében rendkívüli szélsőértékek figyelhetők meg. A bolgár lakosság által megtermelt szemét 94 százaléka lerakókban van, Hollandiában viszont mindössze 1 százalékot nem tudnak felhasználni később.

Bulgáriában, Romániában, a balti országokban (kivéve Litvánia 1%), Görögországban és Cipruson nem működnek hulladéktüzelésű erőművek, Svédországban viszont a szemét feléből energiát állítanak elő.

Az újrahasznosítás tekintetében pedig Németország viszi el a pálmát: a német lakosság által megtermelt hulladék 45 százalékából új termékek készülnek, Romániában ez az arány mindössze 1 százalék.

(Bruxinfo)


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu