Legfrissebb hírek élelmiszeripar és élelmiszerpiac témában: az Agrárszektor Élelmiszer rovatában minden információt megtalálsz, ami élelmiszeripar, hús-, malom- és tejipar témában hasznos és fontos lehet akár a termelőknek, kereskedőknek, gyártóknak. Érdekel milyen hazai és nemzetközi változások zajlanak éppen az élelmiszeripariban? Tudni akar a jelentõsebb nemzetközi trendekrõl? Kíváncsi vagyok, hogy változik az egyes élelmiszerek ára, mely élelmiszerek drágultak, lettek olcsóbbak, mennyibe kerülnek éppen a boltokban, piacokon?
A magyar mezőgazdaság 2026-ban a költségek, a klíma, az árfolyamok és a közel-keleti helyzet nyomása alatt áll.
A kínálati zavarok és a költségek emelkedése alapjaiban formálja át a narancslé globális piacát.
A kínai import növekedése fokozatosan gyengítette az andalúz áru korábbi, stabil pozícióját a kontinensen.
Az áruházlánc 2021-ben vállalta, hogy kizárólag magyar forrásból származó ESL és UHT tejet forgalmaz és ehhez most is tartja magát.
Az EastFruit szakértői szerint az ukrán almapiacon március elején érezhető mértékű áremelkedés következett be.
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
Az EFSA legfrissebb adatai szerint a liszteriózis az egyik legveszélyesebb élelmiszer-eredetű fertőzéssé vált az Európai Unióban.
Februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket.
Kiderítettük, hogy kell-e tartania a fogyasztóknak a növényvédelmi szerektől és azok hatásaitól.
Nyílt felhívással fordult a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a feldolgozók és a kereskedők felé.
Még a globális élelmiszer-ellátását is veszélybe sodorhatja az újabb öbölháború.
Lengyelország a 2025.-ös évben összesen 199,8 ezer tonna almasűrítményt exportált.
Az áruházlánc és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács között már több éve szoros kapcsolat van.
A FAO pénteken adta ki legfrissebb jelentését az élelmiszer-alapanyagok világpiaci árainak változásáról.
A fiatalok már egy olyan világban nőnek fel, ahol az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb.
Idén januárban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,5, az előző havit 0,5 százalékkal haladta meg.
A globális csemegeszőlőpiac a kínálati dinamika változásával, időjárási zavarokkal és árnyomással szembesül a legfontosabb termelő- és fogyasztó országokban.
A gabonafeldolgozás szépen csendben egy jelentősen digitalizált iparággá vált Magyarországon, de a folyamat csak akkor működik, ha a hálózat is bírja az iramot.
Az európai változásokhoz hasonló szerkezeti átalakulások jellemezték a belföldi sörpiacot 2025-ben.
A januári, átmeneti élénkülés után ismét lanyhult a kereslet, így messze a tízéves átlag alá süllyedt a cékla ára a lengyel nagykereskedelemben.
A magyarországi gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) piaca egyre nehezebb időszak elé néz.
A járványügyi adatok alapján a Salmonella továbbra is meghatározó élelmiszer-eredetű fertőzés Európában.
Lengyelországban a hajtatott paradicsom piacán az utóbbi három évet rendkívül magas téli árszint jellemezte, és ez az idén sem változott.
Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás továbbra is elmarad az európai uniós átlagtól.
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
