2020. március 29. vasárnap Auguszta

Hírek - Európai Unió

Ez a jövő: farmkutatás, amikor a gazda és a kutató egymást segíti

Az agrárium az uniós források harmadát szívta fel eddig, nem csoda, ha a mennyiségi és minőségi élelmiszer-előállítás mellett az ökológiai szolgáltatások terén is plusz teljesítményeket vár el tőle a társadalom. Az agroökológia azonban olyan gyakorlati eredményekkel is tud szolgálni, amelyek kifejezetten növelik a termelés hatékonyságát, hiszen hozzájárul egy stresszmentesebb környezet megteremtéséhez, amelyben kevesebb gépi munkára és agrokemikáliára van szüksége a termelőnek – mutatott rá Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) ügyvezetője a siófoki Portfolio Agrárszektor konferencián.
 
 

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia második napján, december 5-én hangzott el Drexler Dóra előadása, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatás viszonylag rövid idő alatt is nagyon hasznos, a gyakorlatba azonnal átültethető eredménnyel tud szolgálni. Rámutatott: a fenntartható és hatékony termelés nem egymás ellentétei, képesek kéz a kézben járni. A következő uniós pénzügyi ciklusban

sokkal több pénz fogja szolgálni azokat a kutatásokat, fejlesztéseket, amelyek a termelés csökkenése nélkül érnek el inputanyag-megtakarítást vagy minőségi javulást a környezet állapotában.

Az egyik ilyen eszköz a precíziós technógiák bevezetése, de ennél egyszerűbben és olcsóbban is sokat léphetünk előre.

Drexler Dóra egy konkrét példával szolgált erre. Négy év gyakorlati kísérletezés eredményképp megtalálták azt az optimális összetételű magkeveréket, amellyel egy adott térségben a szőlészetek hatékonyan védekezhetnek az erózió és a talaj vízvesztése ellen. Ehhez egy ún. on-farm hálózatra volt szükség, amely révén a kutatók önkéntes gazdaságokban tesztelhették az adott technológiát. Ez esetben a meglévő kereskedelmi magkeverékeket, a terület saját gyomflóráját és saját keverékeiket vizsgálták a sorközökben. A talajmegkötő képességen túl sor egy sor más tulajdonságot is figyelembe vettek, így például a gyomelnyomó képességet és a talajnedvesség alakulását. Öt helyszínen 4 éven át mérték a legfontosabb paramétereket, a kísérlet végén pedig összeállt egy ideális fajlista, amely a kereskedelmi forgalomba is bekerülhetett, ez pedig a fehér here, a komlós lucerna, a lándzsás útifű, a szarvaskerep, a tarka koronafürt és a vadmurok együttese volt.

Drexler Dóra elmondta, hogy eredményeket értek el a tájfajta paradicsomok köztermesztésbe való visszavezetésében, a méhészetekben a Varroa atka elleni ökológiai módszerek terén, az őszi gabonák népszerűsítésében a gazdák körében, és sikeresen teszteltek ökotechnológiákat az őszi búzában, szójában, burgonyában. Az on-farm kutatások tulajdonképpen megfelelnek azoknak az „élő laboratóriumoknak”, amelyeket az unió 2023-tól tervez támogatni. Ezek

célja a hosszú távú agroökológiai folyamatokat vizsgálata, amelyek révén a kutatók helyhez adaptált, fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat alkothatnak a gazdák segítségével.
Drexler Dóra

Drexler Dóra hangsúlyozta, hogy az agroökológia a jövőben is sok forrásra számíthat, és világszinten is folyamatosan nő a jelentősége. A kelet-európai térségben a kutatás-fejlesztési stratégia összehangolása érdekében az Agrárminisztérium és az ÖMKI koordinációjában létrejött a BioEast program, amely a térség kutatóintézeteit köti össze. Megjegyezzük: egy ilyen „konzorzium” hatékonyabban tud pályázni a közösségi forrásokra is.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu