2022. június 26. vasárnap János, Pál

Hírek - Élelmiszer

Soha nem történt még ilyen a magyar élelmiszeriparban: ehhez jobb lesz hozzászokni

Elképesztő hullámvasút volt 2021, ami a magyar élelmiszeripart illeti. Voltak meglepetések, krízishelyzetek, botrányok és sikerek is. A folyamatos áremelkedési hullámok egész évben végigkövették az ágazatot, és egyelőre nem jelenthető ki, hogy ez a trend 2022-ben véget érne. A kedvezőtlen időjárási körülmények hónapról hónapra újabb és újabb kihívások elé állították az ágazat szereplőit, és egyre inkább biztossá vált, hogy ez a jövőben sem lesz másként. Így hát egy újabb óriási kihívással kell megküzdenie az élelmiszeriparnak. Kérdés, hogy a fogyasztók hogyan fognak reagálni a további áremelkedésekre és a kínálat esetleges megváltozására. Az alábbi összefoglalónkból többek között kiderül, hogy milyen nehézségekkel kellett szembemenniük idén a termelőknek, valamint az is, hogy mik a kilátások 2022-re.
 
 

Sajnos mondhatni, hogy a koronavírus-járvány már a mindennapjaink szerves részévé vált, az élelmiszertermelésre pedig szintén komoly befolyása van. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik jelentése szerint a felkészültség hiányában az agrár-élelmezési rendszerek továbbra is veszélyeztetettek. A Covid-19 tulajdonképpen mindenre hatással van, a termelési folyamatokra, a szállításra, a fogyasztói és vásárlói igényekre és az árakra is. Azt viszont szinte megjósolni is lehetetlen, hogy az elkövetkezendő években még milyen „meglepetéseket” tartogat a vírus az emberiség számára. 

Nehéz helyzetbe kerültek a vidéki termelők és piacok

A koronavírus kedvezőtlen hatását az is jól alátámasztja, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Piackereső felületén 2015 és 2020 között 288 termelői piac regisztrálta magát. A koronavírus-járvány miatt azonban nagyon sokan bezártak vagy teljesen megszűntek, és számuk jóval 200 alá esett, bár a korlátozások feloldásával és megszűnését követően volt olyan, amely újra ki tudott még nyitni. A nyilvános adatok szerint most 173 helyi termelői piac működik Magyarországon.

Megállíthatatlanul nő a liszt ára

Szintén végigkísérte az egész évünket a lisztárak emelkedése, már januárban súlyos drágulásokról kellett beszámolnunk, akkor még nem is sejtve, hogy az csak a kezdet volt. Ez a trend pedig jövőre sem szakad meg: a malmok mintegy 40 százalékkal emelhetik a liszt átadási árát januárban, és habár mindezt a szakemberek kicsit túlzónak tartják, abban biztosak, hogy a lisztből készült végtermékek árában két számjegyű drágulás várható jövő év elején. Ez egyúttal azt jelenti, hogy fel kell készülni arra, hogy tavasszal már biztosan drágábban fogunk tudni sütőipari termékeket vásárolni, így természetesen kenyeret is. A problémát egyébként leginkább az okozza, hogy a modern élelmiszer-gazdaság még nem nézett szembe olyan helyzettel, hogy rövid idő alatt az ár minden komponense egyszerre emelkedjen ekkorát - az energia, a munka, a hozzáférés, az olajár, az anyagár.

Lázár János vs multinacionális kiskereskedelmi vállalatok

Vélhetőleg sokakat megdöbbentett a hír, miszerint Lázár János kijelentette, hogy a kormány a jövőben nyíltan protekcionista gazdaságpolitikát fog folytatni, és nemcsak a magyar tulajdonú feldolgozóipart és a nemzeti hozzájárulást akarja erősen támogatni, de harcot is hirdet a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok ellen. Raskó György agrárközgazdász szerint azonban a bejelentésnek nincs realitása, mivel a Magyarországon jelen levő multikat piaci úton nem lehet kiszorítani, mert annyival jobbak és hatékonyabbak. Amíg náluk nyereség van, a magyar láncok veszteségesek. Ráadásul a vásárlók részéről is komoly felháborodásra lehetne számolni, ha a falvak, nagyközségek és kisvárosok széléről eltűnnének a nagyobb áruházláncok, és csak a kisebbek közül választhatnának. Az emberek a multikba járnak bevásárolni, mert ott olcsóbb és jobb minőségű termékeket találhatnak, nagyobb választékban. 

Az ALDI és a Lidl nagy bejelentése

Az ALDI Magyarország az év második felében bejelentette, hogy tovább bővíti magyar beszerzésű termékei körét: az áruházlánc az alapvető tejtermékeket magyar beszállítóktól vásárolja, amelyek kizárólag magyar tejet dolgoznak fel a vásárlók számára. A jövő év elejétől pedig az üzleteiben kapható valamennyi tojás is csak magyar forrásból érkezik majd. Az állandó kínálatban kapható friss húsok mellett így újabb két kategóriában áll át belföldön, magyar alapanyagból készülő, magyar, illetve hazai termékek beszerzésére és forgalmazására a vállalat. Ám nem az ALDI volt az egyetlen, akik ehhez hasonló fontos bejelentést tett: a Lidl Magyarország állandó kínálatában szereplő baromfi és sertés frisshúsok 100 százaléka magyar beszállítóktól érkezik, amely amellett, hogy magas minőséget és biztonságot jelent a vásárlók számára, a magyar termelők és a hazai gazdaság támogatása szempontjából is fontos tényező. A széles szortimentben a standard termékkínálaton túl a prémium minőséget képviselő termékek egyaránt elérhetőek a vevők számára. 

Örülhettek a borászok

Sajnos már-már hozzászokunk ahhoz, hogy tulajdonképpen eltűnnek az évszakok, a kedvezőtlen időjárási körülmények pedig mondani sem kell, hogy óriási kihívások elé állítja az egész mezőgazdaságot. Idén tavasszal például tagadhatatlanul mindenkit megzavart a szokatlan, négyévszakos április és fagyos március is, a termelők pedig kifejezetten nehéz helyzetbe kerültek. A szőlőtermelők esetében viszont nem volt ennyire drasztikus a helyzet, hiszen nem okozott kárt a fagy az ültetvényekben, más tényező miatt azonban már kellett aggódni: a koronavírus itt is előtérbe került, hiszen a borokra az egyik legnagyobb kereslet a HoReCa-szektor-ban volt, amit a vírus egy időre gyakorlatilag tönkre tett. 

A drágulás viszont nem kerülte el ezt az ágazatot sem: a szőlő- és bortermelőket hátrányosan érinti az ágazat termelési költségeinek folyamatos emelkedése. Ide tartozik a szőlő termelési költségeinek növekedése, de emelkedik a csomagolóanyagok, az energia és a munkaerő költsége is. A szakértők szerint az elmúlt időszakban legalább 15-20%-kal növekedtek a borászatok előállítási költségei, ezért elengedhetetlen a bor nagykereskedelmi átvételi árának legalább ezzel megegyező szintű emelése a 2021-es szüret után.

A klímaváltozás árnyékában

Sokszor beszéltünk már a klímaváltozásról, ami csakúgy, mint a koronavírus-járvány, a mindennapjaink részévé vált. Ez pedig önmagába véve is igen nagy baj, de a problémákat tovább tetőzi az, hogy ez bizony az élelmiszereken is meglátszódik mind minőségben, mind pedig árban. Elképesztően meleg, száraz nyarunk volt, ami nagyon sok problémát és fejtőrést okozott a gazdáknak és a termelőknek. Az időjárás nem csak a kánikula miatt nem volt kegyes hozzájuk, hiszen alig voltak esős napok – amikor voltak, akkor viszont özönvízszerűen ömlött az eső, sőt, számos helyen jégeső. Ezek további károkat okoztak a földeken, így hiába élte túl az aszályos időszakot számos növény, a jég ellen már sok esetben nem volt mit tenni. Idén a mezőgazdaságot számos csapás érte: eleinte kezdődött egy gyenge téllel, ami nem kedvezett a kártevők gyérítésének. 

Következett egy szárazabb tavasz, ami által a tavaszi vetések állománya heterogén lett, majd több hullámban jöttek a komolyabb fagyok, amik nagy károkat eredményeztek az ültetvényeken. Június eleje óta pedig szinte töretlenül tart a száraz időjárás, hőstresszt előidéző extrém magas hőmérsékletekkel, ami még több aggodalomra ad okot. Kijelenthető, hogy szenvedtek a hűségben a búzák, és a szakemberek becslése szerint nagyjából félmillió tonnával kevesebb a termés, mint várták. A korábban a magtárakba került árpa viszont megúszta, és jó termést hozott. Lényegében a végtelenségig lehetne taglalni ezt a témát, de az imént leírtak is remekül bizonyítják, hogy egy óriási gonddal nézünk szembe, ami ellen mindenkinek tennie kellene.

Bajban lehetnek a kávérajongók?

Jelenleg naponta kétmilliárd csésze kávé fogy el a világon, de ez alapjaiban változhat meg. Tavaly 10 milliárd kilogrammnyi kávébabot kellett termelni ahhoz, hogy ez az óriási mennyiségi igény teljesíthető legyen, egy levélrozsda nevű gombás betegség ugyanakkor a Latin-Amerikában egyre emelkedő hőmérsékletnek köszönhetően egyre nagyobb pusztítást végez a kávéültetvényeken. 2012-2017 között 2,5 milliárd eurós kárt okozott már a szektornak. Nemcsak a levélrozsda miatt kell aggódni: az időjárás változása miatt egyre kevesebb olyan terület áll rendelkezésünkre, amelyen lehetséges a kávétermesztés, egyes becslések szerint Afrikában 2080-ra 65 százalékkal zuhan vissza a kávétermesztő területek mérete. A termesztők keresik az ellenállóbb fajokat, de az arabica kedvelői számára egyelőre semmilyen jó hírük nincsen.

Botrányok a tejágazatban

A legtöbb élelmiszer esetében drágulásról számolhattunk be, a tej és a különböző tejtermékek azonban továbbra is a megfizethető élelmiszerek közé tartoznak, de a drágulás ezt a szektort sem kerülte el. Hazai viszonylatban a tejtermelők számára mind az erősödő infláció, mind az input költségek - különösen a takarmányozás - drasztikus növekedése nap mint nap igen súlyos kihívást jelentenek. Az elmúlt egy évben a tejtermelés során felmerülő költségek szinte minden elemét érintő ilyen gyors és kíméletlen emelkedésére azonban még nem volt példa. Mint ahogyan az Agrárszektor is megírta, a Tejtermék Tanács közölte, hogy a jövő évre is áthúzódó, folyamatos és kétszámjegyű ipari energiaár és egyéb költségnövekedésről (pl. szennyvíz, elektromos áram, víz, fuvardíj, alkatrész, tisztítószerek, vegyszerek, műtrágya, gyógyszer, munkaruházat stb.) számoltak be a tejtermelő tagok. A helyzet viszont olyan súlyossá vált, hogy egyre többen döntenek/döntöttek arról, hogy tehenészetüket és az állatállományukat csökkentik vagy felszámolják, amely rövid- és középtávon előrevetíti az állatállomány és a tejtermelés csökkenését. Az árak pedig szépen lassan, de biztosan szöknek felfelé. 

Mi lesz a magyar tojással?

A helyzet a hazai tojástermelésben sem jobb, sőt, azt is mondhatni, hogy katasztrofális. A szektorra az elszálló takarmányárak és a többi előállítási költség (üzemanyag, villanyáram, csomagolás, munkabér) növekedése nyomta rá elképesztően a bélyegét. Az átvételi árak pedig nem követik az önköltségek emelkedését - ezt a termelőknek maguknak kell finanszírozniuk. Aki teheti, megpróbál túlélni, és önköltségen, vagy az alatt eladni az áruját, de sokan felhagyni kényszerülnek a tevékenységükkel. Van, aki csak átmenetileg szünetelteti a munkát, de sajnos akadtak olyanok is, akik végleg felhagytak a tojástermeléssel.

Amikor az üzemanyag és az inputanyagok okoztak gondot

Brutálisan megdrágultak az inputanyagok az elmúlt hónapokban, a műtrágyák ára 3-4-szerese most a tavalyinak, de jóval többe kerülnek a növényvédő szerek, a vetőmagok és az üzemanyag is - ezek az áremelkedések nagyon komoly hatással vannak az élelmiszeriparra is. Idén azonban egy eddig nem tapasztalt probléma is felütötte a fejét az agráriumban: ez pedig nem más, mint az üzemanyag. Ősszel komoly gondot okozott az üzemanyagárak emelkedése, amelynek hatása a magyar mezőgazdaság minden területén érezhetővé vált. A költségnövekedés ráadásul nem korlátozódott egyetlen szegmensre, az élelmiszer-előállítás minden lépcsőfokán megjelent. 

Csak mennek és mennek felfelé az árak – de vajon meddig?

Egyáltalán nincs kizárva az, hogy jövőre sem fog ez az elképesztő áremelkedés megszakadni, sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy akár fel is gyorsulhat ez a folyamat. 2021-ben hónapról hónapra, hétről hétre egyre inkább gyorsuló ütemben drágultak az élelmiszerek, tulajdonképpen alig volt olyan termék, amit ne érintett volna az áremelkedés. Csakhogy néhány példát figyelembe vegyünk: a KSH adatai szerint októberben az étolaj ára 30,4, a margariné 18,8, a munkahelyi étkezésé 10,1, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1, a büféáruké és az éttermi étkezésé egyaránt 7,9 százalékkal emelkedett a tavalyi szinthez képest. De akár kiemelhetjük a lisztet is, ami egy év alatt 12,5%-kal drágult, és, mint említettük, ez 2022-től csak nőni fog. 

A támogatások sem maradtak el az élelmiszeriparban

A Magyar Kormány döntése értelmében a 2021-2027-es időszakban példátlan mértékű támogatás, 4265 milliárd forint áll rendelkezésre a vidéki területek fejlesztésére, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének növelésére, valamint a gazdák tisztességes jövedelmének biztosítására. A Vidékfejlesztési Programon belül például Elérhető az „Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése”. 2021. augusztus 18. napjától adhatóak be a kérelmek egészen 2022. február 8-ig. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: maximum 5 milliárd Ft. Természetesen nem ez az egyetlen támogatás, amit igényelhetnek a gazdák. Az éghajlatváltozás megmutatta, hogy mekkora problémát tud okozni az aszály, ezért lényegében a mesterséges öntözés elengedhetetlenné vált, ezért a kormány a következő tíz évben 17 milliárd forint pluszforrást biztosít évente az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez. Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a jövő évi költségvetésben mintegy 951 milliárd forint áll a mezőgazdaság és az élelmiszeripar rendelkezésére. Ez az összeg csaknem 40 milliárd forinttal több, mint az idei évben volt.

Rengeteget pazarolunk világszerte

Globálisan az élelmiszerek harmada a kukában végzi, ezzel az élelmiszerhulladékok kérdése az élelmiszerlánc egyik legfontosabb fenntarthatósági problémájává vált. Ezek a termékek már általában fogyasztásra kész, sok esetben előre csomagolt áruk, amelyek ökológiai lábnyoma kiemelkedően magas, és a megsemmisítésük is jelentős környezetterheléssel járó folyamat. Nemrégiben megjelent egy új szabályozás, ami a jövőben segítheti az élelmiszerhulladék csökkentését: a kiskereskedők részére kötelezővé tennék a várhatóan hulladékká váló, közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére. A megmaradt élelmiszerekre a kötelező felajánlást legalább 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárata előtt írnánk elő. A fogyaszthatósági idővel, valamint a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozna a szabályozás. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni és megjósolni is nehéz, hogy ez a szabályozás hogyan fog hatni az élelmiszeriparra és az üzletekre a jövőben.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben