2020. augusztus 9. vasárnap Emőd

Hírek - Gépek

Nepperek és ügyeskedők uralják a zöldség- és gyümölcspiacot

A magyar kertészek jövője attól függ, hogy miként tudnak összefogni, illetve leszámolni a feketézők hadával. Az utóbbi egyben az összefogás, szövetkezés legnagyobb hátráltatója: az ágazatban megtermelt javak 30-40 százaléka fekete, illetve szürke zónában kerül a fogyasztókhoz. Nepperek, ügyeskedők hada fölözi le a sápot a termelők elől, akik az adófizetést megkerülve mégis üzletet kötnek ezekkel az azonnal, zsebből fizető elemekkel. Amennyiben ezt az ágazat szereplői és az agrárkormányzat, adóhatóság nem teszi rendbe, addig esélyünk sincs felzárkózni az európai élvonalhoz. De nézzük, mi is a helyzet a kertészeti ágazat e két meghatározó egységében!
 
 

S egyből kezdjünk egy részlettel, mely az agrártárca honlapjáról származik, s egy éves jelentés része: „Magyarország a zöldség- és gyümölcstermesztés területén a jó természeti kondícióknak köszönhetően nagy hagyományokkal rendelkezik. Az íz- és zamatanyagokban rendkívül gazdag magyar termékek keresettek az európai piacon. A 2007. évinél 2 százalékkal kisebb területen, 89 ezer hektáron 1818 ezer tonna mennyiségben termeltek zöldségféléket 2008-ban. Ez 3 százalékos növekedést jelent.

A csemegekukorica termésmennyisége ebből 537 ezer tonnát tett ki. Paradicsomból 206 ezer tonnát termeltek, a vöröshagymatermés 67 ezer tonna volt, míg zöldpaprikából 148 ezer tonnát takarítottak be. A 2007. évinél valamivel kisebb területen, 99 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt az elmúlt évben. A 2008. évi 840 ezer tonnás termés az előző évi 2,3-szorosa. A gyümölcstermést alapvetően meghatározó almából 3,3-szoros mennyiséget, 569 ezer tonnát takarítottak be. Közel kétszeresére nőtt a körte (22 ezer tonna), 1,8-szorosára a szilva (56 ezer tonna) mennyisége, de egyik sem érte el a visszaesés előtti 2006. évi szintet. Az őszibarack és a kajszi terméseredménye csak 17–23 százalékkal volt magasabb, a meggy viszont 58 százalékos termésnövekedést mutatott, és ezzel az elmúlt évek egyik legmagasabb eredményét, 68 ezer tonnát ért el.”
Az előbbi számok önmagukban is tájékoztatnak, de ennél is fontosabb tényeket rejtenek magukban: arra a részletre kell fókuszálni, mely az egyes gyümölcsök termésmennyiségének ingadozására utal. Egyik évről a másikra 3,3-szoros lett az almatermés, megkétszereződött a körtéé, csaknem a szilváé is. Mindez arra utal, hogy a magyar gyümölcsültetvények többsége teljesen kitett a természet erejének, az időjárási tényezőknek. Ezek egy része nem kezelhető, de másik hányada tompítható megfelelő tápanyagpótlással, növényvédelemmel és nem mellékesen termesztés-technológiával. Ez viszont sok pénzbe kerül. Az meg nincs sok.

Aztán nem szabad csodálkozni, hogy a mennyiség hektikus hullámzását követve az árak is hol magasba emelkednek, hol a mélybe zuhannak.
2009-ben 2,1-2,2 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt termesztettek hazánkban, ami 150 000 tonnás visszaesést jelent az előző évhez képest, és ezáltal a 18 évvel ezelőtti szintnek felel meg. Jóllehet, időközben, egy természetes növekmény következtében sikerült a 3 millió t termésmennyiséget is elérni. A terméscsökkenéshez a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a jég- és az aszálykár is hozzájárultak.

Tavaly mintegy 10 000 ha-ral csökkent a zöldség, míg 1 000 ha-ral a gyümölcs termőterülete. A visszaesés egyik legfőbb oka, hogy egész Európában csökkentek a felvásárlási árak, valamint hazánkban a forint gyengülése mellett egy 6-8%-os inputanyag áremelkedéssel kellett számolni, és a hazai zöldség-gyümölcstermékek termelői ára az előző évhez viszonyítva több terméknél is csökkent.
Hetvenötezer hektáron mintegy másfél millió tonna zöldség termett, a termőfelületek ugyanakkor drasztikusan csökkentek, és a termésátlagok sem voltak kedvezőek. A 2009. évi hazai paprika-termőterület összesen 5180 ha volt (1400 ha szabadföldi, 2000 ha fűszerpaprika és 1780 ha hajtatott paprika). Az ipari paradicsom esetében 130 000 tonnáról 110 000 tonnára esett vissza a termelés, megközelítve a hazai küszöbértéket. Az ipari paradicsomtermelésben az elmúlt években kedvező irányú fejlődés indult el, ami a feldolgozóipar és a termelők összefogásának is köszönhető.
A káposztaféléket illetően a kínai kel termelésében tapasztalhattunk pozitív változásokat, növekedést. Azonban a gyökérzöldségek terén Magyarország nettó importőrré vált, főként a feldolgozóipar visszalépése miatt.
A vöröshagyma tekintetében pozitív, hogy a „Makói hagyma” megkapta az Európai Uniós eredetvédelmet. Azonban a hazai, dughagymáról történő áruhagyma előállítása gyakorlatilag megszűnt.
A zöldborsó továbbra is stabil termékeknek mondható, szemben a csemegekukoricával, amelynek termésmennyisége mintegy 30 %-kal esett vissza, és 10 000 ha-ral kisebb területen termesztik. A piac telített, 1-2 éven belül várható a helyzet rendeződése. 


Magyarországon döntően csiperkegomba, továbbá laska- és shiitake gomba termesztése folyik A gombatermesztés volumene azonban folyamatosan csökken; a csiperkegomba termés 14%-kal 18 000 tonnára csökkent 2009-ben. A piacot 2-3 cég erős versenye jellemzi. Gombakomposzt előállításban továbbra is nagy szerepe van Magyarországnak a térségben. 


A tormatermelés hazánkban szinte kizárólag Hajdú-Bihar megyére koncentrálódik. 1 200 hektáron termesztettek tormát 2009-ben, amely 9 500 tonna termést jelent. A „Hajdúsági torma” is megkapta az Európai Unió eredetvédett státuszát.


A magyar görögdinnye termőterülete 6 500 ha-ra esett vissza. De pozitív lépésként megalakult a Magyar Dinnye Szövetség, amely összefogás segítségével sikerült a piaci anomáliák elkerülése. 


2009-ben 893 ezer tonna gyümölcs termett Magyarországon, mintegy 76 341 hektáron. Az almapiac tekintetében Magyarországra, Lengyelországgal együtt az ipari alma nagymértékű termelése jellemző. 545 ezer tonna termett 2009-ben, szemben a megelőző évi 583 ezerrel. Problémát okozott az értékesítés: a felvásárlók hiánya és a felére csökkent felvásárlói ár miatt: 7-11 Ft-ot fizettek kilogrammonként az ipari almáért. Az étkezési alma piaca is pangott. Ez a 2010-es terméskiesés miatt 20 forint feletti árakra növekedett az idén. Értékesítési gond nincs.
Másik fontos gyümölcsünk, a körte: 2650 hektáron 40 ezer tonna termést takarítottak be 2009-ben. A hazai körtefogyasztás évek óta bővül, ezt a magyar termelők nem tudják kielégíteni, így az import növekszik.
Csonthéjas gyümölcsök közül csupán kajsziból, őszibarackból és cseresznyéből termett több tavaly, mint az azt megelőző évben, míg szilvából és meggyből kevesebb. A csonthéjasok közül legnagyobb termőterületen, 10 450 hektáron meggyet termesztettek. A termés 73 000 tonnát tett ki 2009-ben. A legnagyobb konkurenciát jelentő lengyeleknél is csökkent a termés mennyisége, és Németországban is visszaesett a termőfelület. Magyarország a jó minőségű, étkezési meggyel nyerhetne piacokat.
Bogyósok tekintetében is csökkenő termésről beszélhetünk, egyedül a szamóca terén tapasztalható növekedés, a fejlesztési programok következtében. Jelenleg mintegy 600 hektáron termelnek szamócát. A dió szintén Magyarország sikerterméke lett az elmúlt időszakban: 30%-kal, 3 200 ha körülire nőtt a dió termőterület. 


A zöldség-gyümölcs ágazat számára 2010-ben új támogatási lehetőségek nyíltak. A termelők támogatást igényelhetnek az EMVA-ból kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez, valamint a szerkezetátalakításhoz a nemzeti program keretein belül. Az iskolagyümölcs program 2009/2010. tanévi sikeres végrehajtása után Magyarország ismét jelentkezett a programra.

A 2010-es teljes magyarországi zöldség- és gyümölcstermés harmada megsemmisült a rendkívüli időjárás következtében. A termésátlagok tavalyhoz viszonyítva mintegy 30 százalékos, az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva 40-45 százalékos terméscsökkenést mutatnak.
A szántóföldi zöldségtermesztési ágazaton belül az idén a tavalyihoz képest a paradicsomban és a kukorica területén mintegy 30 százalékos, a zöldborsóban 40 százalékos termésveszteséget tapasztaltak. A hajtatott zöldségek, például a paprika, káposztafélék esetében pedig 11-15 százalékos.
A gyümölcsösökben még nagyobb károk keletkeztek: a teljes cseresznyetermés mintegy 80 százaléka, a meggytermés 40 százaléka megsemmisült, a többinél 20-30 százalékos kiesés várható. A meghatározó mennyiségű almánál 500 helyett csupán 300 ezer tonna termett.
Az idén a konzerviparban, a hűtőiparban és az üdítőital-gyártó üzemekben a korábbi évekhez képest is kevesebb gyümölcsöt és zöldséget dolgozhatnak fel. A három ágazat 2008-ban együttesen 1,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt dolgozott fel, amely 2009-ben 1,3 millió tonnára csökkent. A jelenlegi megrendelés állományok alapján az várható, hogy az idén mindössze mintegy 1 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt dolgozhatnak fel.
A feldolgozott gyümölcstermékek értékesítése tavaly mintegy harminc százalékkal csökkent 2008-hoz képest. A konzerviparban 2008-ban mintegy 550 000 tonna zöldséget és 60 000 tonna gyümölcsöt, a hűtőiparban 203 000 tonna zöldséget, 23 000 tonna gyümölcsöt dolgoztak fel. Levet és sűrítményt pedig mintegy 637 ezer tonna termésből gyártottak.

És akkor most beszéljünk a rákfenékről! Mi a baj a kertészettel? Egyrészt a tész-ek ügye, másrészt az őstermelőké, harmadrészt a feketepiacé.
A zöldség-gyümölcs ágazat megmaradását és fejlődését alapvetően meghatározó tész-eknek ugyanaz a baja, mint a hagyományos mezőgazdasági szövetkezeteknek. Nevezetesen a KÖZÖS. A tagok rövidtávú érdekeit szinte alig lehet összehangolni az ernyőszervezetként működő, összefogáson alapuló szövetkezéssel. A termelő értékesítő szervezeteket, röviden tész-eket igazából nem a termelők természetes igénye hívta létre, hanem az uniós csatlakozás okozta kényszer. S ez egyben magyarázat arra, hogy bár hosszú évek óta léteznek, mégsem jósolhatunk nekik biztos jövőt. A kertészek egy-egy termék, termékkör összehangolt előállítására, csomagolására, tárolására, feldolgozására, marketingjére, értékesítésére, illetve a termelés során felhasznált anyagok közös beszerzésére szerveződnek egy csapatba. Így könnyebben és jobb áron adható el az áru, illetve csökkenthető a termelési költség. Másik nagy csoportja a tész-eknek egy-egy földrajzi terület kertészeit fogja össze, és sokféle terméket állítanak elő és értékesítenek is. Az előnyök hasonlóak. És a hátrányok is.


A „magam ura vagyok, magam boldogulok” termelői filozófiát sok tényező tartja életben, sőt igazolja is. Például és elsősorban a feketegazdaság. És ez öli meg a tész-eket, illetve mindenféle termelői csoportosulást. Mert a közösen működtetett vállalkozásban nem nagyon lehet csalni. Ott szerződni és könyvelni kell, számlát kibocsátani, befogadni. Ugyanakkor a haszon is kevesebb így. S emiatt, ha jól belegondolunk a tész-ek ma versenyhátrányt jelentenek tagjaik számára. Ha csak az áfát megspórolja egy ügyeskedő kertész, már 25 százalékkal „beljebb van”, s a szokásos 3-5 százaléknyi nyereséghez képest sokszoros jövedelmet ér el. A lebukás esélye csekély, nem véletlen, hogy a hazai zöldség-gyümölcs piac 35-40 százaléka a feketegazdaság ellenőrzése alatt áll. A szakma országos érdekképviselete, vagyis a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint az őstermelői és kistermelői adókedvezmények, illetve költségelszámolási könnyítések az igazi melegágyai a feketepiacnak.
Állami szerepvállalás nélkül e gondok nem oldhatók meg, ahogy a tész-ek feltőkítése, hitelezése sem. Erre 2009-től vannak jó példák, de hatásuk, eredményük még nem érzékelhető.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Sustainable World 2020

    A Portfolio első zöld konferenciája - a jövő vállalatainak

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu